2014.01.16 08:49
Először is szeretnék elnézést kérni a késésért.
Szóval ott tartottam, h volt egy nap, amikor egy nagyszerű debreceni mérkőzésre készültem. A napom nem is kezdődhetett volna tökéletesebben, kakaóval vártak az ágyban, szép nyugodtan elkészültem, még egy mesét is megnéztem, idegesség jele nem látszódott rajtam, bíztam a nap folytatásában.
Mikor oda értem, az ifisták egy nagyon kemény, harcos meccset játszottak, a 'sajnos' szót pedig használhatom most jelen esetben, hiszen döntetlen lett a végeredmény, pedig a 2 pontot is megérdemelték volna! Sebaj!
Ez a kemény, harcos meccs meghozta úgy a kedvünket, hogy készenálltunk egy fantasztikus győzelemre. Valami mégis megváltozott. A bemelegítés szerintem jó volt, Csiszivel voltam kapuban, aki lejátszott egy egész ifit, ennek ellenére megint úgy éreztem, hogy neki kellene kezdenie. Lehet itt volt az első hiba, amit vétettünk.
Az egyetlen dolog, ami bánt az, hogy rengeteg hetest kaptunk, amit egyszerűen nem lőttünk be. Nem lehet ezt szépítgetni, nem kezdtünk jól. Előfordul.
A védekezésünk harcos volt, voltak ütközéseink, ennek örültem nagyon, annak már nem, hogy amikor beálltam kapuba, kapusteljesítményem egyenlő volt a 0-val.. Egy labda nem sok, annyi nem volt. Még az utolsó 2 másodpercben eldobott labda is gól lett. Egyszerűen semmi közöm nem volt a labdához, elveszett voltam a kapuban. Pero a kispadon végig mellettem volt és segíteni próbált, de a végére rájött, hogy sajnos borzasztóan keveset tudok. Én azt gondolom, hogy azért nem sikerül azt a százalékot teljesítenem, amit eleve teljesíteni szoktam, amikor mellettem ül Pero, mert érzem, hogy ő sokkal több mindent elvár, mint Tibcsibá, ez érthető is, hiszen ő a kapusedzőm. Azt nem mondhatom, h Pero nem bíztat, hiszen igen is bíztat, előtte elmondja a hibát, aztán vesz egy nagy levegőt és azt mondja: 'Gyerünk, nincs semmi gond, folytasd!'
Mégsem értem, mit nem tudok megcsinálni, vagy miért nem tudom megcsinálni, elugrok a labda elől szabályosan.. Tibcsibá azt mondta, h lehet azért vagyok ilyen kis szétszort, mert még nem kezdődött el a pénzügyőri bajnokság, lehet, ha két helyen kéne oda tennem magam, sokkal jobb teljesítményt nyújtok. Kiderül majd februárban. De addig nem lehet megállni, dolgozni kell mégjobban, legalábbis nekem, mert nagyon el vagyok keseredve. A legbántóbb a dologban az, amit múltkor kimondtam: December 12 óta nem fogtam labdát. És ez a szomorú igazság!
A mérkőzést el kell tenni, nem mondom, hogy elfelejteni, de ez már a múlt. Nem kell törődni vele, látjuk a hibát, most minden erővel azon vagyunk, hogy ezeket a hibákat kijavítsunk, vagy legalábbis a legminimálisabb számra csökkentsük.
A mérkőzés végeredménye tehát 26 - 31
Ez a hetünk nagyon sok melóval telt. Hétfőn erősítettünk, és edzés után pedig összeültünk egy közös pizzara, megbeszéltünk dolgokat, a csapaterősítés a legfontosabb. Ha voltak is gubancok, mostanra kiegyenesedett mindent. Kedden egy lazább edzés után színházba mentünk, ahol a " Padlás " c. előadást nézhettük meg, a végén pedig egy külön " színészekkel találkozós, fotózkodós " programmal lettünk meglepve. Személy szerint nagyon örültem ennek az estének, imádok színházba járni.
A felkészülés pedig folytatódik, hiszen szombaton Pestre utazunk a fradihoz. Jó meccsnek ígérkezik, a legjobbat fogjuk kihozni magunkból.
NAGYON SZERETNÉK GYŐZNI!!! Nem is szeretnék... AKAROK!! Mert az akarat a fontos!!
Ehhez mindent bele kell adnunk, apait-anyait.
